Németh Nikoletta előadásában azt vizsgálta, hogyan alakulnak át a gyermekjogok a digitális térben, ahol az algoritmusok és a mesterséges intelligencia egyre nagyobb hatással vannak a gyerekek oktatására, védelmére és részvételi lehetőségeire. Rámutatott arra, hogy a gyermekeknek jelenleg alig van beleszólásuk az őket érintő algoritmikus döntésekbe.

Kovács Szépvölgyi Enikő áttekintette, hogyan érvényesülnek az emberi és gyermekjogok az online térben az Európai Unió jogi keretein belül. Bemutatta az uniós elsődleges és másodlagos jogforrásokat, amelyek a piaci szereplőket is kötelezik a gyermekek online biztonságának és jogainak beépített védelmére.

Kálmán Renáta a gyermekinfluenszerek jelenségét vizsgálta, bemutatva, hogyan mosódik össze a játék és a munka, az autonómia és a szülői kontroll, valamint a magánélet és a kereskedelmi érdekek a digitális térben. A bemutatott példák szerint a szabályozás hiánya mentális terheléshez, oktatási hátrányokhoz és biztonsági kockázatokhoz vezethet, ezért a gyermekjogi keretek megerősítése sürgető a digitális korban.

Pongó Tamás bemutatta a bullying és a cyberbullying fogalmát, hangsúlyozva azok szándékos, ismétlődő jellegét és az erőegyensúly felborítására irányuló hatását, valamint az iskola felelősségét az online térben tanúsított magatartások kezelésében is. Az előadás szerint a hatékony fellépés kulcsa nem feltétlen új jogszabály, hanem a meglévő keretek pontosítása és az átfogó, országos anti-bullying programok mielőbbi bevezetése.

Csalár Dorina előadása azt mutatta be, hogy a mesterséges intelligencia segítségével előállított, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmak (AI-generated CSAM) akkor is súlyos jogsérelemhez vezetnek, ha nem járnak közvetlen fizikai bántalmazással. Rámutat arra, hogy ezek az anyagok reviktimizációt okoznak, erősítik a kizsákmányoló piacot, és növelik a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések kockázatát, miközben gyorsan terjednek az online térben.