Szülőség nehéz helyzetekben
Kőműves Glória előadása a Nevetnikék Alapítvány jó gyakorlatát mutatta be, amely a kórházban fekvő csecsemők érzelmi támogatását és biztonságérzetének erősítését célozza önkéntesek bevonásával. Az önkéntesek rendszeres, szervezett foglalkozásokkal segítik a kórházban fekvő csecsemők szorongásának csökkentését és jóllétének javítását.
Hennel Éva és Martonfalvay Lilla a gyermekközpontú mediáció szerepét mutatta be válás idején, hangsúlyozva, hogy nem maga a válás, hanem annak minősége határozza meg a gyermek mentális jóllétét. A szemlélet lényege a közös szülői felelősség fenntartása, a gyermek életkori szükségleteihez igazodó megállapodások és a jövőbeli együttműködést támogató szülői terv kialakítása.
Krámer Lili előadás a börtönben lévő szülők és gyermekeik kapcsolattartásának problémáit mutatta be, kiemelve, hogy a magyar rendszer sok esetben nem biztosítja a gyermekek érdekeinek megfelelő látogatási körülményeket, ami stigmatizációhoz, félelemhez és mentális, társadalmi hátrányokhoz vezet.
Szoboszlai Katalin és Tóth Anikó Panna a Baktalórántházai járásban végzett kutatásuk alapján mutattak rá arra, hogy a gyermekszegénység súlyosan befolyásolja a gyermekek egészségmagatartását és társadalmi esélyeit. A helyi családok alacsony jövedelemmel, alacsony iskolázottsággal és hiányos szolgáltatásokkal küzdenek, ami súlyosbítja a gyermekek társadalmi kirekesztettségét. A kutatás hangsúlyozta a komplex, megelőző programok, a családtámogatás és a helyi szolgáltatásfejlesztés szükségességét a gyermekszegénység csökkentésében és az esélyegyenlőség javításában.
Rácz Andrea előadásában hangsúlyozta, hogy a nevelés célzott, értékalapú folyamat, amely nem azonos a puszta növekedéssel, és a gyermek aktív részvétele nélkül nem működik. A gyermekvédelmi szakellátásban mind a nevelőszülői, mind az intézményes ellátásban kulcsfontosságúak a biztonság, kiszámíthatóság, elfogadás és önállóság, miközben a gyermekek visszajelzései a szeretetteljes jelenlét, a partnerség és a véleményük meghallgatásának fontosságát emelik ki. A rendszer homogenitást mutat az értékekben, de strukturális problémák és társadalmi előítéletek nehezítik a mindennapi munkát, ezért a gyermekjogi és traumainformált szemlélet alkalmazása létfontosságú.