A Gyermekjogi Civil Koalíció aggodalommal értesült arról, hogy nem elérhetők többé az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának honlapján azok a dokumentumok, amelyeket Prof. Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet, a leköszönő nemzetiségi biztoshelyettes mandátuma lejárta előtt adott ki. A Koalíció szerint az elvi állásfoglalás és figyelemfelhívás alapvető jelentőségű a roma gyermekeket érintő oktatási szegregáció és a „helyi önazonosság védelme” címén megalkotott, egyre terjedő kirekesztő önkormányzati rendeletek kapcsán.

A Koalíció ezért itt és itt közzéteszi a dokumentumokat a nyilvánosság biztosítása érdekében, mert meggyőződésünk szerint a láthatóság maga a demokrácia egyik alapfeltétele.

1. A biztoshelyettes jelentése az egyházi iskolák szegregációs hatásáról

A jelentés országos adatok alapján világít rá arra, hogy az egyházi iskolák számának növekedése érdemben hozzájárult a roma gyermekek elkülönítéséhez. Bár az intézmények nem alkalmaztak nyíltan kirekesztő felvételi feltételeket, az oktatásszervezés és a felvételi gyakorlat közvetett módon távol tartja a roma családok többségét, akik gyerekei így az állami iskolákban szegregált körülmények között tanulnak.

A biztoshelyettes hangsúlyozza:

– a szegregáció még abban az esetben is káros, ha az érintett intézmények formailag megfelelnek a köznevelési elvárásoknak;

– a szegregált környezet szűkíti a társas kapcsolatok és hálózatok körét, ami később a továbbtanulásban és a munkaerőpiacon is komoly hátrányokat okoz;

– az elkülönítés következtében a megbélyegzettség, a kirekesztettség érzése és a kisebbrendűség élménye tartósan rögzülhet a gyermekekben, ami önbecsülésüket akár egész életükön át hátrányosan befolyásolhatja.

A Gyermekjogi Civil Koalíció teljes mértékben osztja ezeket a megállapításokat, és felhívja a Belügyminisztériumot, hogy a nyilatkozatban jelzett tartalommal akként módosítsa a köznevelési jogszabályokat, hogy azok valóban az elkülönítés ellen hassanak.

2. A „helyi önazonosság védelme” érdekében született rendeletek veszélyeztetik a gyermekek jogait

A biztoshelyettes figyelemfelhívásában súlyos alapjogi aggályokat fogalmazott meg több, mint száz település új rendeleteivel kapcsolatban, amelyek a betelepülők társadalmi státusza alapján korlátozzák a letelepedést. Ezek a szabályok különösen a roma és szegény családokat érintik hátrányosan, növelik a lakhatási bizonytalanságot, és tovább mélyítik a területi és oktatási szegregációt.

Nyilatkozatában a Koalíció kiemelte:

“A legkiszolgáltatottabb helyzetben élő gyermekek és családjaik iránti szolidaritás egyéni és közösségi szinten egyaránt elvárt és indokolt; ez az egyetlen olyan megközelítés, amely összhangban áll az emberi méltóság tiszteletben tartásával. Ezzel szemben azok a helyi gyakorlatok, amelyek rendeleti úton igyekeznek a társadalmi problémákat a település határain kívülre helyezni, ellentétesek mind a gyermekek jogainak védelmével, mind a modern, befogadó önkormányzati működés elveivel.

Meggyőződésünk, hogy a gyermeki jogok, a jogegyenlőség érvényesítése és komolyan vétele, az erről folytatott folyamatos, transzparens és érdemi párbeszéd nem csak hazai és nemzetközi emberi jogi kötelezettség, hanem közös, össztársadalmi érdek és kötelesség.”

A Koalíció szerint a rendeletek közvetlen gyermekjogi következményekkel járnak, veszélyeztethetik a gyermekek családban való nevelkedéséhez való jogát, és ellentétesek az esélyegyenlőség követelményével, ezért sürgető szükség van arra, hogy a jogalkotó a hivatkozott szabályozás alapjogi felülvizsgálatát és módosítását haladéktalanul végezze el, szükség esetén pedig helyezze azt hatályon kívül.

3. Kiállás a leköszönő biztoshelyettes és munkatársai munkája mellett

A Gyermekjogi Civil Koalíció ezúton is nagyra értékeli és elismeri Prof. Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet és elhivatott munkatársai 12 éves munkáját, amely következetesen és szakmailag megkerülhetetlen módon védték a nemzetiségek – ezen belül kiemelten a roma gyermekek – jogait. A mostani dokumentumok is bizonyítják, hogy a biztoshelyettes és munkatársai bátor, független és kiemelkedő szakmai integritással végezték munkájukat, amely nélkülözhetetlen a gyermekek jogainak érvényesítéséhez és a társadalmi igazságossághoz.