Kirekesztés, megbélyegzés, félelem és bizonytalanság
– ez maradt a kormányzati kampány nyomában
Az LMBTQI-ellenes kampány negatívan hatott a civil szervezetekre, kihívást jelentett a hírnevük, hitelességük megtartására nézve, jelentős többletmunkát eredményezett, veszélybe sodorta vagy felbontotta együttműködéseiket, fokozta a szervezeti bizonytalanságot. Az iskolákban, óvodákban a pedagógusok fokozottan egyedül érezték magukat, és (gyakran az intézményvezetők nyomására) óvatosabbá váltak nem csak a szexualitással, de a gyerekjogokkal és az erőszak-megelőzéssel foglalkozó programokkal szemben is, a gyerekek között pedig nőtt a feszültség és a megkülönböztetés. Ezek a folyamatok nemcsak a civil szervezetekre vannak káros hatással, de rendkívüli akadályokat gördítenek a hatékony gyerekvédelem elé, és nagyban megnehezítik azt is, hogy a gyerekek merjenek segítséget kérni. – Ez derül ki a Gyermekjogi Civil Koalíció – nem reprezentatív – hatástanulmányából, amely arra volt kíváncsi, milyen társadalmi hatással járt eddig a kormány kampánya.
A Gyermekjogi Civil Koalíció Erőszak Munkacsoportja felmérést végzett a tagjai körében arról, hogyan hatottak a kormány LMBTQI-embereket kirekesztő és a szexualitást tabusító intézkedései a gyerekekre és a gyerekvédelem munkájára. Az áttekintés hét szervezet és egy egyéni szakértő 2021-ben szerzett tapasztalatait mutatja be. Természetesen ezek a tapasztalatok nem nyújthatnak átfogó képet, de jól illusztrálják, hogy a „pedofiltörvény” és a „gyermekvédelmi” népszavazás körüli kommunikációs kampány miként ásta alá a civil szervezetekbe vetett bizalmat, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) irányelveinek megfelelő szexuális nevelést, és a gyerekek információhoz és az erőszak és a megkülönböztetés tilalmához való jogait. A hatástanulmányban a Hintalovon Alapítvány, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, a Magyar LMBT Szövetség, a Háttér Társaság, a Társaság a Szabadságjogokért és Toma Andrea szakértő működött közre, tapasztalataikat a Koalíció anonimizálva osztja meg.
2022. március 28.